Miért SOPA

Szlovéni a közösségi ivás közege, amelyikben a szeszes italok fogyasztása a mindennapok része, alkalomtól függetlenül. Az ittasság egy általánosan elfogadott viselkedési minta, amennyiben nincsenek súlyos következményei az egyénnél, illetve a társadalomban, mint amilyen a súlyos kimenetelű közúti baleset, családi erőszak vagy munkahelyi baleset.

A projektba mintegy 600 szakember kapcsolódott be olyan hozzáértőkkel, akik a saját munkakörükben találkoznak a túlzott alkoholfogyasztás következményeivel egy-egy szlovéniai közösségben. Tudatában vagyunk azzal, hogy valamennyien, mint a közösség tagjai hozzájárulhatunk a probléma enyhítéséhez. A legnagyobb eredményt a rendszerességgel és egységes megközelítéssel érhetjük el – bevonva a közösség minden egyes tagját.

Senki sem azért kezd alkoholizálni, hogy függőségi beteggé váljon, és senkivel sem történik meg ez egy éjszaka alatt. Tisztában vagyunk azzal, hogy a túlzott alkoholfogyasztás következményeivel általában csak akkor szembesülünk, amikor az már annyira elhatalmasodott, hogy következményei lesznek az egyén egészségére és a környezetére, miközben az alkoholfogyasztás csökkentése, illetve megszakítása már nagyon nagy erőfeszítést jelent számára.

A legújabb kutatási eredmények azt mutatják, hogy nem létezik biztonságos határvonal az alkoholfogyasztásban, és hogy már a legkisebb mennyiség bizonyos kockázatot és az egészségre káros hatást hordoz magában, veszélyeztetve az egyén általános jólétét és a közösséget. A felelősség tudatában osszuk meg ezúttal Önnel a legújabb tudományos kutatások eredményeit. Az alkohol fogyasztása a legkisebb arányban sem járul hozzá az egészséges életmódhoz. Ezért mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a szükséges és ismert információkat, hogy mindenki dönteni tudjon az adott helyzetben, arról, jó döntésnek bizonyul-e az alkoholfogyasztás, amennyiben megfelelő módon szeretnénk gondoskodni az egészségünkről, amikor egy kicsit ellazulnánk, amikor folyamatosan stresszben élünk vagy egyéb nehézségeink adódnak, illetve társaságban.

A SOPA alapvető célkitűzése, hogy ráirányítsa a figyelmünket és fogalmazza meg a kérdést az italozási szokásainkra vonatkozóan. Arra, hogy az egészség szempontjából több, vagy túlzottan sok alkoholt fogyasztunk, mivel a társadalmunkban ez általánosan elfogadott, sőt bizonyos helyzetekben kifejezetten ösztönzött.

Az ötlet értelmében a közösség minden egyes tagjának megfelelő információkkal kellene rendelkeznie a túlzott alkoholfogyasztás negatív következményeiről, saját magára, közelállóira illetve barátaira vonatkozóan.

A SOPA a felvilágosítást tűzte ki célul. Amennyiben kiderülne az, hogy valaki az egészségét kockáztatja, akkor csökkentené a szeszes italok fogyasztását vagy erről értesítené a hozzá legközelebb álló személyt. Felvenné a kapcsolatot a szakemberrel és közösen megfelelő megoldást találnának az alkoholfogyasztás felhagyására, illetve csökkentésére, helyettesítve azt az egészségre kedvező megoldással. Ez az egészségre nézve fontos döntés, a róla való gondoskodást: a természetjárást, a hozzátartozókkal és a barátokkal eltöltött időt, a lazulást, a stresszel és a nehézségekkel való megküzdés felvállalását jelenti. Ezzel az egyén megkímélné magát a túlzott alkoholfogyasztás okozta káros következményeitől, és hozzájárulna saját és környezete egészségének a megőrzéséhez, egészségesebb viszonyba kerülne önmagával és másokkal, elsősorban a családon belül.

A SOPA által felkínált közös útra hívom Önt. Minden egyén részt vállalhat a társadalmon belül a felelősségteljes alkoholfogyasztás megvalósításában. A következő oldalakon olvashatják el, miként valósítható ez meg.

Mgr. Tadeja Hočevar a SOPA – Együtt a felelősségteljes alkoholfogyasztásért elnevezésű projekt vezetője

Az Egészségügyi Minisztérium támogatja a projektet

A káros alkoholfogyasztás az egyik legmeggyőzőbb kockázati tényező a krónikus betegségek, a sérülések, a balesetek, az erőszak, a gyilkosság és az öngyilkosság esetében. A világban az alkoholt tartják számon legjelentősebb kockázati tényezőként a betegségek, a gyengébb esélyek, a rokkantság és az elhalálozás esetében. Szlovéniában a megkérdezett gyerekek (15 évesek) 40 %-a mondta el, hogy már 13 éves koruk előtt kóstolták meg először az alkoholt, és a fiataloknak kb. a fele már 17 éves kora előtt legalább kétszer volt ittas. Ez nem is olyan meglepő, hiszen Szlovénia felnőtt lakosságának 43 %-a esetében, amelyikhez a 25-től 64 éves korosztály tartozik, magasan kockázatos az alkoholfogyasztás. Ehhez kapcsolódnak az egészségre és az emberek általános közérzetére káros következmények, valamint a jelentős anyagi károk. A káros alkoholfogyasztás csak az egészségügy számára évente 153 millió euró kárt jelent átlagosan.

Az alkoholfogyasztás és annak következményei Európa-szerte aránytalanul oszlik el, mind a régiók, mind pedig a lakosság különböző szociális-gazdasági rétegei között. Szlovénia keleti részének lakosai között, a nyugati országrészhez viszonyítva, 1,7-szer nagyobb az  elhalálozási, illetve a fiatal évek elvesztésének kockázata azon kiváltó okok miatt, amelyeket közvetlenül az alkohol fogyasztása okoz. A kockázat következménye és az alkohol káros fogyasztása gyakoribb a kevésbé iskolázottaknál, valamint azoknál, akik  rosszabb szociális-gazdasági feltételek közepette élnek.

Szlovéniának nincsen egységes stratégiája az alkohol káros és kockázatos fogyasztására vonatkozóan. Az Egészségügyi Világszervezet 2016-ban figyelmeztetett arra, hogy még mindig azon országok közé tartozunk, amelyek keveset tettek a hirdetések, fogyasztói árak és az alkohol hozzáférhetősége terén. Az említett intézkedések a legolcsóbbak. Ezeknél költségesebbek, de nagyon hatékonyak azok a rövid beavatkozások, amelyeket a különböző szakemberek vezetnek le az egészségügyben, illetve a szociális védőintézményekben. Ezek ott hoznak igazán eredményt, ahol még nem létezik alkoholfüggőség, viszont, már azon a szinten isznak, ami már kockázatot jelent az egészségükre, jólétükre, illetve az alkoholizáltságuk következményeként a családtagjaik, közeli hozzátartozóik és mások egészségét, jólétét veszélyeztetik.

Az Egészségügyi Minisztérium, az európai kohéziós politika operatív programja 2014-2020-ig tartó időszakára 6 millió eurót biztosított az eruópai eszközökből, a SOPA projektra. Így a Szlovéniában működő egészségügyi és szociális intézmények valamint a civil szervezetek  először hoztak létre egy hálózatot, amelyik az alkoholfogyasztás egyéni és közösségi problémájával foglalkozik.

A projektban való együttműködésre meghívtuk az egészségyügyben dolgozó kulcsfigurákat, a rendőrséget, a szociális intézményeket és a közlekedésbiztonságban dolgozókat, a  foglalkoztatási intézmények alkalmazottait, valamint a helyi közösségeket. Az alkohol káros fogyasztása nem csak az egészségre van romboló hatással és okoz anyagi kárt a balesetek és a vandalizmusok során, hanem kihat a szociális kirekesztettségre, a foglalkoztatottságra, az egyén és a társadalom egészének teljesítményére.

A projekt eredményes követésére és irányítására a Szlovén Egyészségügyi Minisztériumnál megalakítottuk az Irányítási Bizottságot, amelyiknek a tagjai elismert szakeberek és döntési helyzetben lévő egyének.

Meggyőződésem, hogy a SOPA projekton belül az ilyen jellegű munka  nemzeti szinten is eredményesen vezet az átfogó megközelítéshez. A jövőben a közegészségügy valamennyi területén alkalmazható lesz, különösen a krónikus nem fertőző betegségek, és a vele kapcsolatos kockázati tényezők vonatkozásában.

Mag. Vesna Kerstin Petrič dr. med. a SzK Egészségügyi Minisztériuma Az egészségfejlesztés és a krónikus nem fertőző betegségek és állapotok szektorának vezetője.